Nem ittak tejet a közép-európai bronzkori emberek

A szakértők olyan, 3300 éve élő emberek csontjainak örökítőanyagát vizsgálták, akik az északkelet-németországi Tollensénél történt csatában haltak meg. A vizsgálatok szerint csupán minden nyolcadik harcos rendelkezett olyan génváltozattal, amely lehetővé tette számára a laktóz lebontását.

A tudósok eredményeikről a Current Biology című tudományos lap csütörtöki számában számoltak be. „A terület mai lakosságának 90 százaléka rendelkezik ezzel a génváltozattal” – mondta Joachim Burger, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Ez a különbség nagyon nagy, mivel a két korszak között 120 nemzedék váltotta egymást – emelte ki. Svájcban ma a lakosság 80 százaléka viseli el a tejet. „Az egyetlen lehetséges magyarázat a mai korok és a bronzkor közötti különbségre, az erőteljes darwini szelekció” – mondta Daniel Wegmann, a Freiburgi Egyetem biológusa. Véleménye szerint így azoknak az embereknek, akik képesek voltak a laktózt lebontani, átlagosan hat százalékkal több gyereke született, mint azoknak, akik nem rendelkeztek a szükséges génváltozattal.

Az azonban nem teljesen tisztázott, miért rendelkeztek evolúciós előnnyel a felnőtt tejivók. A tudósok feltételezése szerint energiában gazdag, szennyeződésektől mentes folyadékként a tej nagyobb túlélési esélyt biztosított az élelmiszerhiány vagy a szennyezett ivóvíz korában.

A kutatók Kelet- és Délkelet-Európában is vizsgálták bronzkori csontok örökítőanyagát. Ott is ritkán találtak a laktóz lebontásának képességére utaló nyomokat.

A kelet-európai sztyeppékről származó egyének csontjainak vizsgálatakor viszont teljesen hiányzott az ehhez szükséges génváltozat. Vivian Link, a Neuenburgi Egyetem kutatója szerint ez nagy meglepetést okozott, mivel korábbi tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy vélhetően erről a területről indult a felnőttek körében a tej megemésztésének képessége.